A mű mintegy szintézise mindannak, amit a szerző több mint ötven év kutakodása során összeszedett és leszűrt magának. Szó lesz arról, milyen sokrétű lehet az élet a világűrben? Különleges-e a földi élet? Ha a Marson is volt valaha élet, akkor lehet: a földi emberek onnan származnak? Mennyi alapja van azoknak a történeteknek, amelyeket ó-indiai írások tartalmaznak a kb. 10–20 ezer évvel ezelőtt a Földön járt Idegenekről, azok repülő szerkezeteikről és nukleáris háborúkról?
Mennyire gyakoriak lehetnek a kozmikus civilizációk és azok valóban terjesztik-e az élet csiráit? Lehet, hogy a Földre is így kerültek az őseink. Ez azt feltételezi, hogy nagyon régen léteznek már fejlett civilizációk az űrben, amelyek az élet terjesztésével foglalkoznak. Ha az ember egy közülük, akkor milyen jövő vár ránk a kozmoszban? Mikor érjük el az „istennek lenni“-szintet, és mi történhet a világűr tőlünk messzi részein? Mi lesz, ha Idegenek alakítják majd az emberiség jövőjét is a nagyon-nagyon távoli időkben? A szerző bebizonyítja, hogy nem csak ez az egyetlen „Univerzum“ létezik, mert a végtelen világegyetemben folyamatosan születnek újabb és újabb világok. Ráadásul az űr szerkezete sem csak egysíkú, amilyennek hisszük, hanem végtelen számú dimenzió (más tulajdonságú tér) található benne, ezek mind egyszer általunk is felfedezendő világokat rejtenek.
